Június 17-e és július 1-je közt a görögországi Olympia városában rendezte a Nemzetközi Olimpiai Akadémia sorozatban az 57. találkozóját fiatalok számára. A rendezvényen 20 és 35 év közti olimpiabarátok vehettek részt a világ minden tájáról. A legtöbb ország két főt delegált, de voltak nagy nemzetek három képviselővel, kisebbek eggyel. A 88 nemzet 153 fiatalja közt Magyarország képviseletében én is részt vehettem a találkozón. Az első nap az érkezés jegyében zajlott, az athéni nemzetközi reptéren vártak bennünket. Már az érdekes volt számomra, hogy az első reptéri transzferen hány földrészről származó fiatal osztozkodott!

Az első nap hivatalos program nélkül zajlott, ám argentin szobatársammal és két japán küldöttel bejártuk Athén szinte teljes belvárosát. Vasárnapra minden résztvevő megérkezett, így elkezdődhetett az ez évi rendezvény. Szokatlan, esős időjárás miatt sajnos csak buszos városnézésre került sor, ám az új Akropolis múzeumot mindenki megcsodálhatta. A fantasztikus épület és tárlat mellett a nap főleg az ismerkedésről szólt, így mire este a hivatalos megnyitó ünnepségre került sor, néhány baráti társaság már ki is alakult, főleg a közös nyelvek köré szerveződve. A ceremóniára a Pnyx hegyen, páratlan környezetben került sor, illő helyszínt biztosítva az eseménynek. Beszédet tartott többek közt a Nemzetközi Olimpiai Akadémia elnöke és a sportért felelős görög miniszter is, a köszöntők közt pedig zenei produkciók növelték az est színvonalát.

Másnap reggel közösen indultunk Olympia felé, ám útközben egy kiadós helyi specialitásokat tartalmazó ebéd után megtekintettük a misztikus Delphoi romjait is, így csak este érkeztünk meg a Nemzetközi Olimpiai Akadémia campusára. A 2004-es olimpiára felújított és megnagyobbított létesítmény minden igényt kiszolgál. Labdarúgó, tenisz, kosárlabda, röplabda és atlétikai pálya is a résztvevők rendelkezésére állt. A 2004-es athéni olimpia szervezésével kapcsolatos összes dokumentum és terv is megtekinthető volt az erre a célra épített archívum területén. A tábor legnagyobb előnye a közös szobák voltak, hiszen az összes résztvevő kettő vagy négy fős szobákban volt elszállásolva és így szoros barátságok köttettek a közösen ott töltött két hét alatt.

A két hét szakmai része az első teljes nap reggelén kezdődött, amikor a helyi vezetők és méltóságok jelenlétében lezajlott a második hivatalos megnyitó ünnepség is, majd Pierre de Coubertin báró emlékhelyét is megkoszorúzták a jelenlévők. A délelőtt folyamán megkezdődtek az előadások is.

A két hét fő témája az etikus sport vezetés és szervezés volt. Ehhez a témákhoz kapcsolódóan hallgathattuk meg több neves professzor előadását, kik szakterületeiken a világ legjobbjai közé tartoznak és felkészültségükkel, tájékozottságukkal minden hallgatót lenyűgöztek. Ezt követően lehetőséget kaptunk a kérdések feltevésére is, amelyek folyamán vélemények ütköztek és érdekes viták is kialakultak.

Az előadók közt több "nagyágyú" is megjelent, köztük Olivier Gers a Nemzetközi Atlétikai Szövetség ügyvezetője, David Wallechinsky, a Nemzetközi Sporttörténészek Szövetségének elnöke és Nikolay Peshin, a moszkvai Lomonoszov egyetem professzora is. Rám legnagyobb hatással azonban Dr. Sam Ramsamy volt, akinek előadása rendkívül sokszínű volt és páratlan tájékozottságról is tanúbizonyságot tett. Tekintélyét növelte, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja és többek közt a FINA alelnöki pozícióját is betölti.

Az esemény fontos szakmai része volt a naponta tartott ún. discussion group, ahol 12-13 fős csoportokba osztották a résztvevőket és folytatódott az előadásokon hallottak megvitatása. Minden csoport összesen 4 kérdést tárgyalt a jó, megbízható sportvezetésről, az olimpiai oktatásról és a fenntartható játékokról. A munka lezárásaként előadás és egy rövid írott dokumentum formájában is közölte minden társaság a vita eredményét és a csoport ajánlásait a felmerülő probléma megoldására. A legérdekesebb és talán legtanulságosabb szakaszai voltak a rendezvénynek ezek a viták, ugyanis teljesen más háttérrel érkező személyek véleményét ismerhettük meg, amellyel rengeteget tanulhatott az ember. A csoportunkban volt pl. horvát feltaláló, görög olimpikon, szváziföldi tanítónő, kanadai sportvezető és libanoni építész is.

Szintén a sokszínűséget mutatta és erősítette a három kulturális este, amelyeken különböző országok bemutatták a saját hagyományaikat, sokszor tánccal, népviselettel vagy akár helyi italokkal fűszerezve. A két hét alatt nem maradhatott el a szórakozás sem. Erről a szervezők is gondoskodtak, így kétszer a közeli tengerpartra is ellátogattunk, ahol sokan életünkben először merültek sós vízbe. Olympia város szórakozóhelyeit pedig szinte az összes fiatal résztvevő úgy ismeri, mint a saját tenyerét.

A Görögországban töltött két hét alatt rengeteg érdekes beszélgetést folytathattam, az előadásoknak hála pedig a fenntartható olimpiai játékokról és a jó sportvezetésről is egy egészen új megvilágítást kaptam. A legfontosabbnak azonban a kialakult kapcsolatokat és barátságokat tartom, amelyek közül néhány akár életre szólhat. Ha stockholmi, zágrábi vagy akár tokiói szállásra lenne szükségem, mindig tudom, hogy kiket kell keresni.