A szöglet fél gól, tartja a közismert mondás futballberkekben. Ezzel a fordulattal élni azonban a legtöbb csapat esetében nagyképűség. A SportsMatrix futballelemző blog utánajárt, hogy egy sarokrúgás valójában hány gólnak felel meg az egyes csapatoknál, vagyis mely csapatok tudnak élni a kínálkozó rögzített szituációval.

54 bajnokságban vizsgálódtak, több mint 900 csapat 100.000 szögletét elemezték 2015-ben, valamint az idei szezonban 2016 januárjáig bezárólag. 

Szögletből szerzett gólnak számított a beadás után közvetlenül, vagy egy pattanás után, második kísérletre szerzett, illetve a kisszöglet utáni beadásból lőtt gól. Ha azonban a labda a tizenhatoson belül maradt, de passz, vagy passzok kellettek a kapuba juttatásához, azt nem számították bele az elemzők.

Szögletből szerzett gólok

A leggólveszélyesebben beadó csapatok

• Amint az a táblázatból kiderül, a zürichi Grashopper Club szögletei meccsenként eredményeztek fél gólt a csapatnak, ha a "szöglet fél gól" állításhoz igazítva nézzük, attól igen távol van, ugyanis csak minden 9. sarokrúgást sikerült a kapuba juttatniuk, azonban kiemelkedő, hogy minden második meccsen képesek voltak szöglet után betalálni.

• A szűk európai elitből csak a Real Madrid és a Manchester City van fent a listán, ők minden harmadik meccsükön találtak be szögletből, ami 2016 januárjáig 7-7 gólt hozott nekik a konyhára.

• Szembeötlő lehet, hogy a 25 csapatból 5 a norvég első, vagy második vonalból került ki.

Csapatok, amelyek nem szeretik a szögletrúgást

• A vizsgált időszakban 47 csapatnak nem sikerült a gólszerzés, ezek közül a legkülönösebb az a Stoke City, amely a Premier League legmagasabb csapatának számít (átlagmagasság: 184,8 cm), és amely csapatot amúgy pontrúgás-specialistának szoktak tartani.

• Az FC Barcelona csapata mindig kitalál valami új szögletvariációt, előszeretettel rúgnak kisszögletet is, ám eddigi 129 szögletükből egyet sem sikerült gólra váltaniuk.

• Az argentin Primera Division 2015-ös kiírása decemberben a végéhez ért, a szezont 24. helyen záró Club Atlético Sarmiento 149 szögletből nem volt képes betalálni, ezzel a 900 vizsgált csapatból övék a legtöbb sikertelen sarokrúgás.

Szöglet-függőség - Amikor már csak a sarokrúgás segíthet

 A meccsenkénti átlag után jöjjön egy másik viszonyítási pont: mely csapatoknak van égető szüksége szögletekre? A táblázat leglényegesebb oszlopa a szögletgólok százalékos aránya az egyes csapatok összes góljához képest.

• Egyértelmű összefüggést találhatunk a szögletgól/összes gól százalékos aránya és a bajnokságban elfoglalt pozíció között, a fent felsorolt csapatok közül csak négy (Zaglebie Lubin, Istanbul Basaksehir, Ranheim IL és az Újpest) tartozott saját bajnokságának jobbik feléhez. Ebből következtethetünk arra, hogy az akciógólokkal hadilábon álló kiscsapatok (szándékosan, vagy nem) hatékonyabbak rögzített szituációkból.

• A mezőnyből kimagasló 3 csapat, mely góljainak több, mint harmadát szögletből szerezte, mind utolsó helyen áll saját bajnokságában.

A szögletek hatékonysága országtól és bajnokságtól függően

• Norvégia tekintélyes előnnyel veri a mezőnyt ebben a tekintetben, első- és második ligájuk, a Tippeligaen és a First Division (másodosztály) átlagolta meccsenként a legtöbb gólt szögletből. Ez a különös játékstílus az első osztályban 0,4 gólos (97 gól 240 mérkőzésen), míg a második vonalban 0,38 gólos (85 gól 221 mérkőzésen) átlagot  jelent. A fjordok országában tehát körülbelül minden 26. szögletből születik gól, ezzel vezetik a listát, bár a "félgóltól" fényévekre vannak.

• A norvégokat északnyugati szomszédaink, az  osztrákok követik, itt a Bundesligában, és az Erste Ligában egyaránt 0,33 a meccsenkénti szögletgól mutatója.

• Ha ismét megnézzük a szögletgólok százalékos arányát az összes rúgott gólhoz képest, akkor az első helyre a norvég másodosztály kerül 13,14%-kal, a harmadikra a Tippeligaen 12,53%-kal, míg kettőjük közé talán meglepő módon beékelődik az olasz Serie B 12,73%-kal.

• Az 5 európai topbajnokság közül csak a Premier League fért be a top 20-ba lőtt gólok tekintetében, 230 meccsen 73 gólt szereztek a sarokból a szigetországban.

• A szögletet gólra váltani nem egyszerű dolog, legnehezebben a görög Szuperliga és a román bajnokság csapatainak megy, előbbieknek átlagban 54 szöglet kell egy gólhoz, utóbbiaknak pedig 50.

Kisszöglet vs. beadás

A két típust könnyen elválaszthatjuk egymástól. Ha a labda a közvetlenül tizenhatoson belülre kerül, akkor beadásról beszélhetünk. Minden más eset a kisszöglet kategóriájába tartozik, beleértve a tizenhatoson kívülre adott hosszú, lapos passzokat is.

Bajnokság szerint

• A vizsgált nemzetek közül a norvégok szeretnek leginkább a szögletekre építeni, náluk legmagasabb a közvetlenül beadott szögletek aránya is. A másodosztályban 2281 sarokrúgásból 2092-t rögtön beadott a szögletet elvégző játékos.

• A norvégok szomszédságában, Svédországban hasonló a helyzet, itt is igyekeznek inkább fizikailag felülmúlni az ellenfelet, azonban a helyzetek kihasználása már kevésbé fényes az Allsvenskan-ban, meccsenként átlagban csak 0,22 gólt szemlélhetnek meg a skandináv nézők.

• A brazil Serie A és Serie B példája jól mutatja, hogy az egyes országok  bajnokságainak stílusa általában igen közel van egymáshoz.

• Nem meglepő, hogy a legtechnikásabb játékosokat felvonultató La Liga, valamint az olasz Serie A csapatai előszeretettel rúgnak kisszögletet, hogy ugrándozás és fejesek helyett kispasszokkal, vagy cselezéssel jussanak túl ellenfelük védelmén.

A kisszögletet ellenzők - csapatok szerint

• A norvég IK Start csapata 2015-ban csak rájátszásban tudott megmenekülni a kieséstől, 143 sarokrúgásukból az összeset közvetlenül a 16-oson belülre adták be.

• A dánok kirakatcsapata, a Koppenhága (,vagy dánul København) vezeti saját bajnokságát az idei szezonban, ráadásul eddig igen sok gólt lőttek szögletből, melyeknek mindegyikét egyből beadták.

• A Skandináv országokban nem igazán sikerült meghonosítani a "modern" európai futballt, technikás játék helyett, vagy mellett szívesebben építenek fizikai adottságaikra, mely ebben a táblázatban is látszik, a 20 csapatból 10 norvég, svéd, vagy dán.

Csak röviden - a kisszöglet kedvelői

• Az FC Lugano gárdája szögleteinek több, mint felét rövid passzal nyitja. A svájci bajnokság kiesőjelöltje annak ellenére ragaszkodik a kisszöglethez, hogy egyetlen szögletgóljukat közvetlen beadás után szerezték.

• Érdekesség, hogy a "nagyok" közül a Barcelona, a Dortmund és a Napoli is rajta van a listán, és mindhárman versenyben vannak a bajnoki címért hazájuk pontvadászatában.

Összegzés

•  A fent leírtakból tehát kirajzolódik, hogy egy adott ország futballkultúrájától, de még inkább az egyes csapatok játékosállományától, illetve taktikájától függ az, hogy hogyan végzik el a szögleteiket. Ha valaki szerelmes lenne a magasan szálló labdák látványába, a kemény és látványos fejpárbajokba, annak érdemes figyelemmel követnie a skandináv bajnokságokat. Akit azonban inkább a cselek, és a rövid passzok gyönyörködtetnek, az válassza a kisszögletet kedvelő olasz-, vagy spanyol bajnokságot. 

(forrás: http://blog.sportsmatrix.com/)